Sziasztok!
 

Új blogot kezdtem, a miért-je nem fontos:) Itt megtaláljátok:)

http://fetto.blogger.hu/

Sziasztok!

Szünetet fogok tartani a blog írásban egy kis időre saját magam miatt, és azok miatt, akik olvassák. Az utóbbi napokban sok olyan dolog ért engem, ami elég mélyen érintett.

A harc, amiket most magamban vívok velem együtt 3 személyt érint, és amíg ezt magamban nem rendezem, illetve amíg Istentől nem kapok konkrét választ az irányt illetően, amerre tovább kell haladnom, addig nem kívánok írni, mert úgy gondolom, hogy többet írnék érzelemből, mint az Istennel való kapcsolatomból táplálkozva.
Sok megbeszélni valóm lesz még, sok imakérésem és imádságom lesz még, elképzelhető, hogy Magyarországtól is távol töltök majd egy kis időt, és azt, hogy meddig fog tartani ez nem tudom. Istentől úgy érzem folyamatosan kapok válaszokat de nem értem. És lehet Jézus azt mondja, ha nem is értem majd megfogom, de egyszerűen olyan szinten harcolok magammal belül, hogy én nem akarok ezzel sem magamnak sem ennek a két embernek semmiben lyukat ütni. Nem akarhatom, nem tehetem és nem állhatok így a dolgokhoz. Ezt kell most magamban rendezni, rendezni Istennel, és haladni azon az úton, amin elkezdtem járni, és ha valami ezzel kapcsolatban nekem van szánva, az ki fog derülni!

Áldás
 

Az emberek a mindennapjaikat társaságokkal töltik. A társaságnak is van passzív és aktív fajtája. A lényeg, hogy a társaságunkat mindig meg kell válogatni, le kell szűrni és tudni kell kezelni.

Mint, ahogy azt írtam a társaságnak véleményem szerint két fajtája van. Kezdeném a kevésbé veszélyes passzív felével. A passzív társaság az, amely különösebben nem hat ki lelkileg rád. Passzív társaság egy munkahelyi közösség. A munkahelyeden főként a munka elvégzésére koncentrálsz, így a munkatársakkal való kapcsolatod és időtöltésed csekély, és lelkileg nem hatnak rád. Fontos azonban, hogy a munkahelyeden is számodra üdítő társaság legyen, hiszen ha a munkatársakkal a kapcsolatod nem túl felhőtlen, akkor a munkához tartozó kedved is drasztikusan csökkenni fog. Persze, ez nem azt jelenti, hogy feltétlen munkára értelmezhető ez, csak egy példát írtam a passzív társaság jelentőségére és fontosságára.

Az aktív társaság azonban már sokkal fontosabb! Az aktív társaság az, akikkel összejársz, akikkel a szabadidős tevékenységeidet összesimítod, így azok különös képen kihatnak a cselekedeteidre, beszédedre, életviteledre, hiszen velük szabad perceidben, úgymond kötetlenül mozogsz, míg egy munkahelyen nem tudod ezt megtenni hiszen köt a munka. Éppen ezért fontos, hogy ezt a társaságod különösen megválogasd. A társaság útmutató, és minden képen be akarsz illeszkedni, és ennek feltételeként jönnek a függőségek, káromkodás, részegség, csajozás...A társaság a te cselekedeteidnek egy mozgató rugója tud lenni, így fontos a téged körül vevő emberek megválogatása.

---Saját életemből tudok pár kockát kiragadni, hiszen én mozogtam világi és keresztény közegben is. A világi közegben eltöltött időm gerjesztett dohányzásra, részegeskedésre, csajozásra, rongálásra stb...Egyszerűen a társasági szellem, a hangulat a légkör, a beilleszkedési elvárások ezeket váltják ki az emberből. Amikor bekerültem egy keresztény közegbe, és megtapasztaltam Istent, és a szeretetet, akkor jöttem rá, hogy nekem mennyire nincs szükségem a régi társaságomra. Természetesen nem szakítottam meg velük a kapcsolatot, de ritkán találkozom velük, mert egy-egy alkalommal nem képesek visszarántani a világi dolgokba, nem rohanok neki ezeknek a dolgoknak, hanem megmutatom, hogy lehet másképp is "bulizni". Azonban mindig ott van belül az a szorongató érzés, hogy én nekem is majdnem kicsúszik a számon egy-egy trágárság, vagy amikor mondják figyeld de jó nő, akkor automatikusan odafordítom a fejem és sokszor követem az ő gondolataikat, ráadásként passzívan még dohányzom is, ha aktívan nem is gyújtok rá, és sokszor nehéz azt mondani egy sör után, hogy köszönöm nem kérek többet. Éppen ezért, mert mellettük nem a jóra, hanem a rosszra van biztatásom nem kívánok sok időt velük tölteni, nem hiányzik a régi életem, és szeretnék Istennek tetsző, tiszta életet élni.---

Javaslom te is válogasd meg a társaságod, mert nem mindegy mihez visznek közel azok az emberek, akik nap mint nap körülvesznek!

Áldás

Vannak olyan pillanatok, amikor egyszerűen tudod, hogy tudod, hogy tudod azt, hogy ez nem véletlenül került ide, ezzel nem véletlenül találkoztál.

Ezen dolgok mellett, sokszor elsiklasz, vagy észreveszed őket...és ha észre is veszed őket, akkor kezeled e vagy észrevetted és úgy siklasz el mellette. A hetekben kemény dolgokat tapasztalok a hétköznapokban, mind lehetőségek mind személyek ügyében. Van/Vannak olyan Személy/Személyek, akik egyszerűen nem csak néhány dologban, hanem a legapróbb dolgokban egyeznek veled, és teljesen váratlanul bukkannak fel. Egyszerűen van olyan, mikor valaki felbukkan az életedben, és beszélgettek és életetek legapróbb legutolsó pontja egyezik, akár egy zenei kedvenc, egy süti egy város egy ország adott pontja. És akkor tudod, hogy ez nem véletlen. Van amikor napok óta, egy adott munkát nézel, és a legutolsó újságban a legapróbb betűvel megpillantasz egy hasonló munkakört, és tudod, hogy nem véletlen. Van amikor, kimész az utcára, hogy beszélgess idegenekkel, és hozzád lép oda egy idegen, és ő akar veled beszélgetni. Van hogy rá akarsz írni a barátodra nem teszed meg és 2 nap múlva ő ír rád, pedig 2 éve nem beszéltetek. Van amikor éppen fel akarsz hívni egy rég látott barátot, és csörög a telefonod és ő hív. Ezek azok a dolgok, amik tudod, hogy tudod, hogy tudod...És akkor ragadd meg ezeket. Ne csak elsétálj mellettük, meg majd kiderül, meg majd meglátod, meg majd máskor. NEM! Ez az a pont amikor tudod, hogy itt az ideje lépni kell, és elkezdeni újra felvenni vele a kapcsolatot, még jobban megismerni, jelentkezni arra a munkára, elkezdeni beszélgetni vele. Ezek azok a dolgok, amiket ha elengedsz lehet, hogy életed egyik fontos pontját engeded el. Ha igazán fontos szerepet tölt be az életedben, ha elengeded is újra lesz lehetőséged, de vajon másodszorra is észre fogod venni? Vagy harmadszorra is észre fogod venni? Lehet, hogy életed végéig ami fontos szerepet kéne betöltsön az életedben ott lesz melletted, de nem fogod észrevenni. Ezért ragadd meg egyből, hogy ne kelljen kétségben élned, hogy megfogod e máskor kapni ugyan ezt a lehetőséget.

---Egy gondolat jutott eszembe, azon nem hívők részére, akik olvassák ezt a blog részt. Volt már olyan, hogy az utcán odament hozzád valaki, azzal a kérdéssel hiszel a Istenben? Ha volt ez is egy fontos része az életednek. Te meghallgattad de elsétáltál mellette, vagy rosszabb esetben meg sem hallgattad. Ez is ott lesz melletted az életed végig kíséri, de lehet több ilyen nem lesz. Egyszer volt lehetőséged tudni erről, hogy van ez is és fontos, de te elhaladtál mellette. Arra szeretnélek bátorítani, hogy ragadd meg ezt is és tudod, hogy sétálsz az egyik legzsúfoltabb téren pont téged szólít le valaki, az nem véletlen. Az neked lett szánva neked lett letéve hogy halljál Istenről és dönthess, hogy átveszed e.---

Rengeteg ilyen dolog van az életben és sokszor elsétálunk ezek mellett. Van amikor kimész a rétre, hogy szedj egy gyönyörű csokrot, és a legszebb virágokat hagyod ott, mert nem figyelsz eléggé vagy mert mindig csak halogatod, hogy tuti lesz jobb és így tovább. Fogd meg ragadd meg ezeket a lehetőségeket és élj vele, legyen az egy munkalehetőség, egy beszélgetés, egy barát, vagy esetleg egy számodra nem közömbös személy. De meg kell tudnod ítélni, hogy valóban mennyire a semmiből jött e az a dolog. Mert sokszor a hétköznapi dolgokat mint ember beletudjuk képzelni a kizárólag nekünk szánt kategóriába:)

Áldás

Döntések...Fontos szerepe van minden döntésnek az életünkben, és az a rossz hírem van, hogy mindennap döntéseket kell hozni. Elég sokrétű a dolog, de ma jöttem rá arra, hogy mennyire kemény is a különböző területeken olyan döntéseket hozni, amelyek felelősségteljesek, amelyek után azt mondhatom tiszta maradok, vagy amelyek a legjobban kihatnak változásként az életemre.

---A mai reggelen több beszélgetés során több döntést is hoztam, amelyek elég keményen érintettek, és a reggeli Gyüli alkalom tanításai is mind döntésekre épülnek. Sokszor el kell döntened, hogy egy beszélgetés során felhozol e valamit, és ha felhozod az hogy érinti a másikat. Ezt is megtanultam, hogy még a mondandóimra is komoly döntéseket kell hozni, mert sokszor ha csak 5-10 percre is, de lehet akár hosszabb ideig is meghatározhatnak kapcsolati tényezőket. Ennél is mélyebbre ásva, ma elég komoly kis tanítás volt a férfi-nő kapcsolatról a párválasztásról, és bizony itt is nagyon súlyos döntéseket kell hozni. Sokszor azt érzem fejben már meg is hoztam ezeket a döntéseket, de nem tudok cselekedni, mert nem akarok Istennek nem tetsző dolgot tenni, ami után a tisztaságom megkérdőjelezhető. Döntést hozok akkor is mikor meglátogatom a nagyszülőket vagy a szüleimet, és itt is figyelembe kell venni a körülményeket, hogy mennyire érdemes ezt éppen akkor megtenni, amikor elhatározod. Azonban lépek még egy szintet, ami a legkeményebb és erre ma reggel, kora reggel jöttem rá. Mindennap meg kell hoznom azt a döntést, hogy Istennel akarok járni. Tudjátok, minden reggel ezt a döntést úgy kell meghozni, hogy teljesen mindegy mennyire rossz vagy jó napnak nézel elébe, teljesen mindegy mi az ami rendben van vagy amibe segítség kell, ha valami jó akkor is és ha valami rossz akkor is Isten mellett kell döntened mindennap már a kezdésnél. Ez meghatározza a napodat, hiszen ha Isten mellett döntesz, akkor az a napod áldva lesz és a cselekedeteid és a további döntéseid is áldottak lesznek, a beszéded, és a körülmények. De fontos, hogy mindened szánd oda Istennek, Krisztus dicsőségére. Töltekezz be vele már akkor, amikor éppen csak nyitogatod a szemed.---

A döntéseidnek súlya van, és aki Krisztusban él, annak mindennapja egy döntésen múlik. Minden napja egy döntéssel kell induljon, amely kihat mindenre, vagy éppen semmire! Rajtad múlik, hogy miként döntesz. De én ma jöttem rá igazán, hogy ha Isten mellett döntök, akkor minden napom: áldott, tanít valamire, tapasztalatokkal gazdagít, élményekkel gazdagít, igazságos, szerető, kapcsolatokban gazdag!

Ámen!

Most két napja nem írtam, ennek egyszerű oka, hogy 28.-án reggel Ózdra utaztunk páran, hogy a fiataloknak hirdessük az evangéliumot. Amikor leértünk még nem láttam, de később megcsapott a keserűség szele, és azok a kiáltások melyek a remény felé szólnak.

Péntekkel kezdeném, hiszen belenyúlik a dologba. Mivel Pécelről indultunk, így az egyik srácnál aludtam, hogy reggel korán zökkenőmentesen tudjunk elindulni. Az éjszaka elég építő volt beszélgetésben, aztán a reggeli csendesség Istennel, az imádkozás és az imákra keresett válaszok az Igében meglepően áthatottak Szombaton kora reggel. Úgy éreztem, hogy Isten valami nagyszerűt tartogat számunkra. Az utazást megkezdtük, amint elcsattant a 7 óra, és egy hibátlan, jó hangulatú utazás jegyében megérkeztünk Ózdra. Minden tekintetben egy normális falunak tudtam be, azonban tudatlanságom sokkal nagyobb volt mint gondoltam.

Délelőtti alkalom fejében a helyi Ifik jöttek el egy kis dicsőítésre és játékra, hogy összehangoljuk a két csapatot, és így vághassunk neki a délutáni akciónak. Egy kicsit gyenge kezdés volt, és a kedvünk is kicsit leült a délelőtt folyamán, azonban a 11 kor véget érő alkalom után a csapattal beugrottunk a centrumba fagyizni egyet. A fagyizás mellett célszerűnek találtuk, hogy beszélgessünk emberekkel. Az elején nagyon nem mertem nyitni, mert nem tudtam, hogy a helyi helyzetekkel, miként közelítsek az emberekhez. Végül, akivel párban voltam megoldottuk ezt a kicsit kellemetlen tényezőt, és sikerült 2 emberrel bővebben váltani pár szót. Az első egy kicsit idősebb, olyan 40-50 közötti férfi volt, aki a párom igen hirtelen jött "Hogy érzi magát?" kérdésre nagyon komoly visszakérdéseket kaptunk. Következő kérdéseket tette fel egymásutánban: "Mit szívtatok?" - "Rendőrök vagytok?"
Véleményem szerint ez mindent elárul a faluban uralkodó helyzetről. Végül elmagyaráztuk neki, hogy sem beszívva nem vagyunk sem pedig rendőrök nem vagyunk csupán érdeklődtünk, hogy miként van, mert Jézus is érdeklődik iránta. Végül a beszélgetés ennyiben maradt, de kézfogással köszönt el és jó volt látni, hogy a helyiektől eltérően valakitől szeretet áradt felé, és ez a tekintetén nagyon meglátszott.
Tovább mentünk és nem sokkal később egy 24 éves Sanyi nevű srácot sikerült leszólítanunk, akivel már egy komolyabb beszélgetésbe fogtunk. Vele már a velősebb témákhoz is kilyukadtunk ám sok időnk nem volt, de láttuk, hogy erősen rágva magát a dolgon, hogy Isten keresi őt és lehet jobb ment tovább.

Az utcai alkalom után visszatértünk a gyülekezeti házba, ahol nekifeszültünk a délutáni alkalomnak, amelyre imáink meghallgatása érvényesült, hiszen 4-5 nem hívő fiatalra számított a csapat, és e helyett lett belőle 9-10. A fiatalok nagyon nyitottak voltak a változásra, és aktívan részt vettek a csapatépítő játékainkon a dicsőítéseken, majd az alkalom végén az étellel díszített beszélgetésen is, ahol sokukkal sikerült kapcsolatot létesíteni, és bizakodva várjuk a jövőt velük kapcsolatban. Bízom benne, hogy aktívan fogják képezni az ózdi hívő tinik társaságát.
Köszönetet kell mondjak az ózdi srácoknak, és minden elismerésem az övék, hiszen a faluban uralkodó káosz, nyomor, keserűség, reménytelenség, kitaszítottság mindent felőrölt és ezek ellen kell nap mint nap megküzdeniük.

Jó volt feléjük szolgálni és bízom benne, hogy nem utoljára mentem oda!

Áldás

Megütközések...Az ember életében sokszor van olyan, amikor a gondolataid, érzelmeid megütköznek más emberével. Ez akkor tud a legfájóbb lenni, ha ezek az ütközések éppen egy baráttal történnek meg. Nem pont a megoldással készültem a most a blogomban, csupán egy történettel, ami ma történt velem...

A mai nap 2 nagyon jó barátommal találkoztam. Az egyiket már pár éve ismerem, míg a másikat közel 2 hónapja ismertem meg. Nagyszerű élmény volt a mai nap, 17. kerületben kimentünk a patak melletti füves területre, beszélgettünk, frizbiztünk (legújabb szórakozásunk), sztorizgattunk. A beszélgetős résznél egy igen erőteljes témára tévedtünk rá, és annak kitaposatlan ösvényeit jártuk meg. Kemény dió volt, kiveséztük, egy tanítás alapján, majd ezeket a dolgokat sokkal személyesebbre véve, egymástól nem féltve a saját dolgainkat elmondtunk mindent. Kiderült, hogy a dolog a homálynál is bonyolultabb, hiszen kettőnknek az érzései, a gondolatai nagyon egy vonalon haladnak, és egy dolgot érint.

Nem kezdtünk, vitatkozásba, érvelésekbe ezen dolog felett, hiszen egyikünknek sincs joga még hozzá. Úgy gondolom őt is és engem is Isten vezet, és a célunk, hogy még közelebb kerüljünk Istenhez, azonban egy olyan fájdalmas pontnál ütköztünk meg és ezt nem fizikálisan kell érteni, amit nagyon nehéz lesz elrakni magunkban. Ha mind ketten arra törekszünk, hogy Istenhez kerüljünk közelebb és nem ehhez a dologhoz, akkor nem lesz baj. Isten meg fogja mutatni merre vezet minket, de addig fontos, hogy a szemünk mindig Istenen legyen és nem ezen az ütközőponton. Kemény dió ez, és nem gondoltam volna, hogy ez meg fog esni velem, de ez is egy próbatétel és nekem meg kell állnom a hitemben, és a világi dolgokat, amik e mögött rejlenek háttérbe kell szorítanom, és a tanításokat követve, kell a dolgaimat intézni e felé.
Az én részemről hálát adok az Istennek azért, mert eddig tisztán tartott, és most az én lépéseim következnek, hogy tisztán tartsam magam. Én a tanításokat őrizve szeretném ezt az utat most megjárni, és a két vágány közül Isten fogja nekem kijelölni hogy az ütközőpontnál melyiken kell haladnom.

Nem szabad versengésként felfogni, ha bármi lesz nem szabad megütközni a barátommal, ha bármi lesz nem szabad irigykedni, mert Isten mindenkinek a legtökéletesebbet szánja mindenből, így ha valami nem nekem lett letéve, akkor az számomra nem a legtökéletesebb. Persze kár bele menni, hiszen közel sem biztos, hogy eljutunk mind ketten addig a pontig, lehet, hogy egyikünknek sem ezek a vágányok vannak szánva, lehet hogy hamarabb letérünk és más fele vezet minket az Úr. Egyenlőre csak felötlött a dolog, a gondolataink és érzelmeink ütköztek meg, az utunk nem fog, hiszen Isten mindenkinek személyre szabva teszi le a dolgokat, ugyanazt senkinek nem teszi le!

Áldás! És köszönöm a srácoknak a mai napot, királyság volt!

Vágyaink...Van belőlük rengeteg, minden ember életében ott lapulnak vagy a felszínre törve irányítják életünket. Erről is megoszló vélemények vannak, de egy valamit szeretnék leszögezni, hogy a vágyaink nem a céljaink, így lehetőség szerint ne nagyon vezéreljenek minket.

Mint mindenki, én is csak egy véleményt tudok írni a vágyakról. Tehát...véleményem szerint a vágyak nem egyeztethetőek össze a céljainkkal, hiszen ha csak a dohányzásra gondolunk, kétlem, hogy egy káros dolog lenne egy ember célja. A vágyak csupán, pillanatnyi vagy időszakos örömöket rejtő dolgok, amiket az ember, akkor vesz elő ha valami hiányzik az életéből vagy valamit orvosolni szeretne vele.

Mivel a blog keresztény alapú, így szeretném azt keresztény szemszögből megvilágítani. A vágyak által vagyunk a legjobban az Ördögnek kitéve. Ha engedünk az Ördögnek, hogy a vágyainkat kinagyítsa és ezek alapján éljük az életünket, akkor rengeteg káros dolog ér minket napról-napra. Ennek tetejében pedig, elvesztjük a valódi életet, amit élhetnénk. Ha a vágyak irányítanak minket, az annyit takar, hogy az Ördög uralkodik felettünk ergo az életünket mégsem Istennek adtuk át. Ha hagyjuk, hogy betöltsenek a vágyaink, és felszínre törjenek azzal, Isten ellen megyünk, és letérünk a tanítások által szegélyezett útról, amely Isten országába visz minket. A vágyainkat épp úgy le kell tudjuk rakni az Úr előtt mint, minden más bűnünket.

---Az egyik legjellemzőbb vágy a mai világban a dohányzás. Személyem is 2 évig dohányzott 17-19 éves koromig. Ez a vágy többnyire, arra irányul, hogy az éppen aktuális nyugtalanságot, unalmat kipótolja-helyreállítsa, vagy ami a legrosszabb, ha egy társaságba való tartozásod kulcsa. Nekem először a második, majd később az első gyakorolt hatást, azonban rájöttem, hogy teljesen felesleges. Ha megkínálnak egy szál cigivel, vagy a boltban veszek egy dobozzal, azzal engedek az Ördög kísértésének, Isten ellen megyek, mert azon vágyam által, hogy függőséggel töltsem ki az unalmam, vagy nyugtassam magam feszült pillanatokban próbálom orvosolni a kialakult helyzetet. Ezt a helyzetet a vágyak helyett, éppen úgy letudom tenni Isten elé, és ő minden káros dolog nélkül tudja ezt orvosolni. Sokan vannak a dohányzással Magyarországon így. A lakosság 70%-a dohányzik, mégis kereszténynek és hívőnek vallja magát az ország 80%-a. Nagyon kevesen ismerik igazán Istent, és kevesen tudják, hogy Istennek mekkora hatalma van és, hogy tőle Élet árad. A dohányzás pusztít, a vágyaid előszobája, és egyenes út az Ördög uralma alá.---

Gondold át mire van szükséged! Ha pedig keresztény vagy, és rágyújtasz, akkor gondold át, hogy valóban Istennek adtad e az életed, hiszen az Ördög uralkodik feletted!? A döntés a tied...Isten mellett döntesz?

Áldás

Biblia...Megoszló vélemények vannak a Biblia hitelességéről, mondani valójáról, de a vélemények hada igazából két táborhoz tartozik. Az egyik tábor, a hívőké, akik a Bibliát, mint élet forrását tartják számon. A másik pedig, azoké, akik nem hiszik, hogy a Biblia bármi jelentőséggel bírna, csupán egy könyv. Ezen két táboron belül is vannak különbségek és hozzáállások, de a két legradikálisabb oldalt vettem most elő, és szeretném én leírni, mit jelent nekem a Biblia.

Nos! A Biblia, számomra nem csupán egy könyv. Számomra a Biblia egy táplálék, amivel mindennap meg kell töltenem a szellemi bendőmet. Azonban tovább megyek, mert nem csak szellemileg hat ki rám a Biblia, hanem fizikailag is. A Biblia írja, hogy az Ige nem más, mint Isten. Ez a könyv nem csupán betűk, szavak és mondatok halmaza, hanem a hitünk által, egy cselekvőképes fegyver a kezünkben, amit ha megtanulunk forgatni, akkor a gonoszt távol tartva kibontakozik az életünk.
A Bibliát magában az irományban az anyatejhez hasonlítják. Az anyatej legfőbb tulajdonsága, hogy a csecsemő növekedéséhez alkalmazkodva változik az összetétele, annak függvényében, hogy a csecsemőnek mire van szüksége, és mennyire. A Biblia szintén ilyen. Eleinte kevésre, majd, ahogy növekszel a hitedben és gondolkodásban egyre többre van szükséged és meg is fogod benne kapni, legyen az válasz egy útmutatás vagy bármi.

---Személyes megtapasztalás, és nem egy alkalmas, hanem igenis többször előfordult eset, hogy amikor Bibliával és Igékkel indult a napom, akkor erőteljesebb voltam, sokkal pörgősebb, jobban fogott az agyam, sikeresebb voltam, haladás volt az életemben. Amikor nem foglalkoztam ezzel, vagy éppen csak egy fél percet, akkor semmihez nem volt kedvem, gyengének éreztem magam, és aligha sikerült bármi. A Biblia a benne leírtakat a hitünk által meg is cselekszi a mi életünkben. Bátorságot ad, erőt, még több hitet, energiát, mert teremtő ereje van, hiszen az Ige maga Isten. Ha kinyitod, és nem csak kötelező olvasmányként forgatod a lapokat, hanem igaz hittel keresed a válaszokat, meg is fogod bennük kapni, és az életedben ezek a válaszok meg is jelennek.---

Úgy gondolom, hogy az Istennel való kommunikálás legfontosabb eszköze, és e mellett az Ördög ellen vívott harcunkban a legnagyobb fegyver, egy kard. Minden reggel magamhoz akarom venni ezt a kardot, és magam előtt tartva arra kényszeríteni az Ördögöt, hogy hátráljon meg előlem.

Áldás

Szülők, Zene, Mozgás, Kapcsolatok....

Ez a négy jellemezte a napomat. Megpróbálom nektek levetíteni ugyanezt kicsit keresztény oldalról. Nem történtek ma nagy csodák, de mindenben, amit most felsoroltam a szeretet, amit Jézus által képviseltünk ölelt körbe.

>A reggelem, a szokotthoz képest kicsit korábban kezdődött, és miután foglalkoztam Istennel, úgy döntöttem elindulok a szüleimhez. Nem szóltam nekik, hogy megyek de hála Istennek mielőtt elindultak volna intézni a dolgokat, előtte értem oda. Így az ebéd mellett döntve beszélgettünk egyet, és csak utána indultak el. Megjárták egy óra alatt, majd visszajöttek. Sokat tudtunk beszélgetni, és abszolút nyugisan telt el velük a délután, ami a régi életemben nem volt elmondható, hiszen anyummal elég sokat veszekedtünk.
Ezzel párhuzamban, amíg ott voltam nevelőapám, mutogatott régebbi zenéket, rock és régi disco zenéket is, olyan 1970-80 közöttieket. Hatalmas volt, és kegyetlen jó zenék voltak akkor. Ma is tanultam új stílust úgymond, vagyis inkább új együttest, ma is megismertem előadókat, abból az időből.

>Estefele, felhívtam egyik barátomat hogy ugorjunk el valamerre. Kikötöttünk a 16. kerület egyik kisebb parkjába, ahol nekiálltunk frizbizni. Annyira feldobta a hangulatunkat, hogy az arra sétálók is tökre megmosolyogtak minket. Ez is jó érzés volt. Nem a mostani hétköznapi srácok szerepét töltöttük be, akik a padon ülve cigiznek, káromkodnak, és röhögnek mások bénázásain, vagy kinézetén. Jó kedvel, Isten áldásával mozogtunk egyet, és ez a jó kedv az arra járókat is magával vitte. Nemsokkal később kiugrottunk Pécelre, ahol egy harmadik barátunkkal találkoztunk, majd kisebb séta után a Penny áruház parkolójában kezdtünk nagy frizbizésbe, ahol kisebb akadályokba ütközve, mint pl oszlop vagy bokor, dacoltunk a mozgással x) Jól telt el tehát az este, minden függőséget kerülve, és ha elrontottunk valamit sem szidtuk le valaki anyukáját a sárga földig. Hatalmas élmény volt!

A kapcsolatok, pedig az egész napom kommunikációit foglalják magukba. Szüleimmel, barátokkal, és a legfontosabbal az életemben: Istennel. Úgy éreztem nem volt gond ezzel a dologgal, és sokat építettünk egymáson, de ha nem is egymáson, akkor az egymással ápolt kapcsolatokon mindenképp.

Egy tök átlagos nap volt tehát, Isten jelenlétében, a rossz dolgokat mellőzve^^ Mindenből a legjobbat hozta ki Isten a mai nap is nekem, mint mindennap. És ez a legjobb dolog!

Áldás!

Változás...Egy új, egy váratlan, miközben a régi felőrlődik.

Így tudnám jellemezni a változás fogalmát, minden lexikon vagy kéziszótár nélkül. Ez a megfogalmazás szívből jön, mert megtapasztaltam, mert átéltem. A változás egy masszív fordulat az életedben, mely elhagyja a múltat, ha nem így lenne, akkor én azt mondom nem változás történt az életedben, csak javulás. Vessük össze egy kicsit a kettőt és majd eldöntöd melyikre is van szükséged.

Javulás: Véleményem szerint a javulás, amely az Ördög egyik taktikája, hogy uralkodhasson feletted. Javulás az, amit saját emberi erődből érsz el, saját akaratból teljesíted be, de ami a legfontosabb nem egy állandó állapot. Úgy gondolod az életedben javulásra van szükség, és ezért saját erődből próbálsz lépni. Megteszed a lépést, folyamatosan érzed, hogy egyre jobb és jobb, majd egy idő után rá kell jönnöd, hogy rossz irányba léptél. Megítélted, hogy ez az út vezet a megoldáshoz, majd találkozol a táblával, hogy a Megoldás a másik irányba van, és még messzebb kerültél. Egy ideig azt érezted rendben van minden, ez annak az oka mert elmozdultál. Az érzés, hogy nem egy helyben állsz, hanem történik valami hatalmas tud lenni, de az irány megtévesztő. A javulás mint szó nem takarja a rossz eltüntetését csak javítását. Csak betömöd a lyukakat a falon, de az a fal már régi, gyenge és lesznek újabb lyukak.

Változás: A szó maga szerintem tökéletesen takarja, hogy valami helyett valami. Nem a régi dolgodat próbálod jobbá tenni, vagy csak javítani rajta, esetleg jobbá válni benne, hanem azokat leteszed és újat kezdesz. Nem a lyukakat tömködöd a falon, hanem felépítesz egy új falat egy erősebbet, és ha meggyengülne megint felépítesz egyet. A késztetés, hogy te felépítsél egy új erősebb falat ott kell legyen az életedben, mert ha nincs ott, akkor csak a lustaság fog átjárni és csak tömködöd a lyukakat, és sohasem lesz tökéletes a munkád. Vedd magadhoz Jézust, hogy segítsen új falat felépíteni, és Isten megáldja a munkád. Az életed minden területét védeni fogja ezzel a fallal, mert csak Jézusnak van meg az a tudása, hogy tökéletes falat tudjon felépíteni. Ha te nem akarsz változást, nem akarod, hogy Jézus a tudásával segítsen, akkor megint saját erődből próbálsz falat építeni és megint csak jobbá akarod tenni az előzőt, de megint nem lesz megfelelő amit kapni fogsz. Egyszer csak azon kapod magad, hogy megépült a fal, amiben Jézus segített és azon nincsenek lyukak, nem folyik át a víz, és életed összes területét védi.

---Ne csak javulni akarj, ne csak javítani a helyzeteden, hanem akarj változni és változtatni az életeden. Ha megvan az akarás, akkor tudd kihez kell fordulni a megfelelő tudásért. Nem a szomszédnak van meg a tökéletes recept ehhez a falhoz, hanem Jézusnak, aki már megmutatta hogy ő felépítette ezt a falat. Ő már bizonyított, hát kérd fel őt, hogy neked is segítsen felépíteni. Ha elfogadod, hogy Jézus tud csak megfelelő falat építeni az életedben, akkor Isten megáldja a munkátokat. Isten megáldja az életed, és annak ellenére hogy egy falat húztál fel magad köré minden amire szükséged van azt a falon átdobja neked, és közben a rossz kint reked.---

A kérdés a következő: Te javítani akarsz vagy változtatni? Tömködni a lyukakat vagy csak egy jobbat felépíteni ahelyett, hogy más módszerrel felépíts egy falat, amit egy valakinek sikerült? Kérd Jézus segítségét! Ne utasítsd el. Csak hozzá akarj fordulni, mert csak ő ismeri a tökéletes receptet!

Áldás!

A mai nap az a fogalmazódott meg bennem, amivel sok nem hívő nincs tisztában. Ez nem más, mint ember és Isten közötti kapcsolatfelvétel...

Manapság az emberek, mindent a facebookon meg az egyéb nagyszabású közösségi oldalakon próbálnak megkeresni. Rossz hírem van, ugyanis sem Jézus sem pedig Isten nincs fent egyik közösségi oldalon sem. Mondok ennél még meglepőbbet, méghozzá azt, hogy ennek ellenére jelen tudnak lenni az életedben. Ez csupán azon múlik, hogy hajlandó vagy e odamenni Isten elé, és bocsánatot kérni...

Kezdem az elején a probléma forrásánál... Az emberek azt várják, hogy ha Isten van és létezik, akkor tegyen csodát az életükben. El kell keserítsem minden ebben a hitben élő embertársamat.
Miért?!
Mert az ember vétkezett ellene! Isten megadott az embernek mindent, a tökéletességbe teremtette őket, az emberek mégis ellenébe mentek. Gondolj bele te mit teszel nap mint nap! Nem te mész oda ahhoz, aki megbántott téged, hogy az a valaki bocsánatot kérhessen tőled. Azt várod, hogy ő jöjjön oda magától és ismerje be, hogy hibázott. Isten ugyanezt várja tőlünk emberektől.

Folytatnám a probléma megoldással... Az embereknek semmi dolga nincs, mint beismerni, hogy vétkeztek és elfogadni, hogy bűnösök, majd ezzel a tudattal őszintén Isten elé állni és bocsánatot kérni, megvallani mindezt. Amint az ember lépett, Isten is lépni fog és megáldja az életed. Ott lesz a mindennapjaidban, és mindenből a legjobbat adja neked.
Képes vagy odaállni elé és azt mondani, hogy Uram vétkeztem ellened?!
Ennyi a megoldás a kapcsolatra Isten és közted.

Lezárnám egy folytonossággal... Ha az előző két pontot sikerült felismerned és ami fontosabb: beismerned, akkor jön a leglényegesebb, hogy ezzel neked mindennap együtt kell élned. Mindennap meg kell vallanod, hogy bűnös vagy, mert minden ember mindennap bűnös! Isten Jézus által, alkotott egy hidat az ember és ő közte, de a hídon van egy kapu, aminek a kulcsa Jézus! Jézus szeretete, lelke és ereje, amit magadhoz kell venned, és őrizned egészen addig, míg a kapuig el nem jutsz. Mindennap meg kell nézned, hogy megvan e a kulcs. A végén ugyanis elég ciki, ha rájössz hogy elhagytad és nincs visszaút. Ha mindennap megnézed megvan e a kulcs, akkor nincs gond. Ha nincs is meg, megkaphatod újra, mindennap van lehetőséget a kulcs megszerzésére, de ha sosem nézed meg vagy eldobod magadtól, és a Menny kapujában jössz rá, hogy nincs meg, akkor nem mehetsz be!

---Isten és ember között a kommunikáció, csak akkor jöhet létre, ha az ember odaáll elé és bocsánatot kér, mert ellene vétkezett. Nem fogod telefonon vagy facebookon elérni. Nem fogod megtalálni a Hősök terén sem, sőt a Fehér Házban sem. Istent a bele vetett hited kertjében fogod megtalálni, és ő a hited által az életedben fog visszaköszönni emberfeletti módon, mint ahogy te is emberfeletti módon, hittel járultál ő elé.
Na akarsz beszélni vele?! ;)---

Én akarok! Áldás!

Nem rég írtam egy bejegyzést a türelemről, amely inkább a hívő emberek szemszögét vizsgálta, és főként nekik szólt. Most azonban megosztanám a világi nézeteket a türelem ellentétéről...

Nos...Hol is kezdjem?! Maga a témakör rengeteg dolgot magába foglal, de inkább az apróbb dolgokat helyezném előtérbe, amelyekkel a mai nap szembesültem (2012.04.20)...

Első körön a szomszédságból kiszűrődő nagyvonalú magas kultúrájú veszekedést volt, ami rettentően feldobta a napom. Sok szót lehet így elcsípni és bizony szeretetnek nem sok köze volt ahhoz a veszekedéshez. Nem ítélkezem, mert nem tudom milyen dolgokon mennek keresztül, azonban egy valamit fontos eltenni magunkban, hogy ha a problémákat feszülten és idegesen próbáljuk kezelni, akkor abból csak még rosszabb lesz. Jaja...Én azt mondom, hogy veszekedés és idegnyugtatók helyett, Jézus legyen a megoldás a problémákra. Az a szeretet, amit Isten által kapsz, amit Jézus megtestesített, az kéne, hogy vezessen minket a mindennapokban... Csak próbáld meg, és élj a lehetőséggel, mert van megoldás a problémáidra. Most kínáltam fel neked ezüst tálcán...Tapadj rá!

Második nagyszerű élményem a tömegközlekedés volt. Felszálltam a buszra és megindult körülöttem meg bennem is egy lavina a mai napommal kapcsolatban. Egy laza busztúra, mondhatni 15 megálló az egész napomra rátette a bélyegét. Fiatal káromkodó szájak, Idősebb ítélkező beszélgetések, az állandó lenéző hangnem, a buszsofőr elküldése a retekbe. Komolyan mondom, hogy akaratlanul is eljut hozzád ezeknek több mint a fele, és elég hamar eljutsz odáig, hogy inkább leszállsz és végig sétálod azt a távot. Ami a legszebb, hogy megáll a levegő, ha átadod a helyed egy anyukának vagy idősebbnek. Komolyan, mintha az emberek földönkívülit láttak volna.
>> Azonban ne felejtsük el, hogy ez valamilyen szinten jó, hogy "nem hétköznapit" látnak ez által, mert ebben viszont szeretet van és megbecsülés, és ha ezen elgondolkodnak, akkor már nagy haladás zajlik le náluk. Igyekszem, ilyen apróbb dolgokkal ellensúlyozni az emberekben kialakult feszültséget egymás iránt, mert az egymáshoz való hozzáállás katasztrófális mélységekbe süllyedt.

---Testvérek titeket viszont arra biztatlak, hogy ne haladjatok el ezek mellett ti sem, mert a világnak látni kell, hogy amit mi Isten és Jézus által kaptunk, az a szeretet az megvalósul az ő életükben is, és erre van igény. Az emberek szeretetéhesek, és vágynak a szeretetre, csak sokan rossz helyen keresik. Meg kell mutatni, hogy a valódi szeretet Jézusban van és Jézus nem csupán pillanatnyi örömet fog okozni, hanem Örök Életre szól! Sokszor nekünk hívőknek is fogytán van a türelmünk, de a szeretet eltűr. Fontos erény az alázatosság és a türelem. Ezekkel kell megcselekednünk a hitünket, és az embereknek olyan mértékű szeretetet átadni Jézussal, amit még nem tapasztaltak.---

Áldás!

"Meggyőződésem, hogy valójában boldognak kellene lennünk, hiszen annyi csodálatos dolog van a világon: fák, madarak, virágok, emberi arcok. Nincs köztük két egyforma, ráadásul mindegyik szüntelenül változik. Hogy is unatkozhatnánk? Nem volt még két egyforma naplemente a világon. Vagy nézzük meg társaink arcát: mind különböző. Mindenkinek megvan a maga szépsége."

Azta!
Ma szembesültem azzal, hogy keresztény és keresztény között is lehet eget rengető különbség. Elég zavart voltam egy ideig, amikor két bölcsebb testvér véleményét kértem ki és teljesen, más szemszögből és totál a két végletből kaptam rávilágítást a dologra. Az egyik a tanítás elemeit, szinte vizsgaelemekként adta tudtomra, a másik pedig lazábban, más megvilágításba helyezte ugyanazt. Az első után a másodikat nagyon megkérdőjeleztem, hogy valóban a tanításokban él e... Nagyon zavart voltam, majd összeállt a kép. Egyik hasonló korú ám bölcsebb srác egy piszok egyszerű képpel fejezte ki ezt a dolgot.

---Isten felé vezet egy út. Ez az út keskeny, és nem átlagos, nehéz rajta járni. De az úton való haladásnak is annak ellenére, hogy keskeny rengeteg módja van. Van, aki középen, van aki a két szélén, van aki ezek közt járja meg ezt az utat, egy a lényeg, hogy az úton maradjon! Ez az út, teljesen mindegy, hogy melyik részén tapossuk Istenhez vezet, és itt a lényeg. Te is és más is teljesen másképp fogja megtapasztalni a dolgokat, és a tanításokat követve is kialakul egy saját szemlélet, saját látásmód. A lényeg, hogy ebben a látásmódban is a tanítás alapkövei lesznek, csak másképp lesz felépítve. A kivitelezés lesz más. Persze lehet követni más személyt is, ha azt véled megfelelőnek, de lesz egy saját meglátásod, hogy az Út melyik részén akarsz haladni. A lényeg, hogy az úton maradj!---

Eddig erőteljesen támaszkodtam az idősebb testvérekre, és ő rájuk akartam mintázni az életem, azonban rájöttem, hogy ők megmutatták nekem az utat, ami Istenhez vezet, és előttem járva mutatják végig és tartanak az úton, de az hogy mögöttük, én az útnak melyik részén teszem meg a távot az a saját meglátásomon múlik. Nagyon hasznos volt nekem erre rájönnöm, hogy a tanítások szoros értelmezése, vagy lazább értelmezése teljesen független azok betartásától. "Teljesen mindegy, hogy meghajolva engeded magad elé a hölgyeket az ajtóban, vagy csak magad előtt intesz a kezeddel, avagy minden mozdulat nélkül várod meg míg elhaladnak, a lényeg hogy előre engedted őket"

Áldás!

"A türelemnek három különböző fajtáját ismerjük. Az első a közömbösség türelme, amely ügyet sem vet a sértésekre, jól tűri a bántalmakat. A második a viszontagságokat önkéntesen vállalók türelme, a harmadik pedig a tanítás megértéséből származó, tudatosan fejlesztett, mindenre kiterjedő türelem."

Nos, ma megtanultam, hogy a türelemnek pár fajtája létezik. Az idézet tökéletesen tükrözi azt, hogy a türelem mint olyan több féle lehet, és több féleképpen mutatkozik meg.

>Az első fajtája a közömbösség. Sokszor az ember nem biztos abban, hogy valóban úgy van e az adott dolog, ahogy az sejteti magát, ezért felöltözünk az úgynevezett közömbösségbe, és ezzel gyakoroljuk a türelmet, hogy valamikor majd kibukik a mivoltja, annak a dolognak.

>A második, amikor tudatosan dacolunk a ránk nehezedő dolgokkal, és ezeket a nehezékeket cipelve gyakoroljuk a türelmet, hogy egyszer csak lekerül rólunk, avagy leveszik rólunk.

>A harmadik, amikor megértjük a tanításokat és felnövünk a feladathoz, hogy mindent megfelelően kezeljünk és ennek megfelelően gyakoroljuk a türelmet a megfelelő módon. Ezt a türelmet az első kettő ötvözéséből, és annak tudatos fejlesztéséből nyerjük.

---Én személy szerint a harmadikat emelném ki, mint keresztény ember. A harmadik türelem az, amit a tanítások által ismerhetünk meg. Nem a középiskolás tanórákon szerzett tudomány fog ebben előre vinni, hanem azok a tanítások amelyeket Jézus élete által kaptunk. Mindennek megvan a maga helye, és ideje, amiket Isten rendelt el nekünk, és a tanításokat követve olyan türelmet gyakorolhatunk, amivel ezen dolgok, ajándékok egyszer csak kiteljesednek, de nem akárhogyan! Nem sietteted, nem veszted el a fejed, hanem várakozol és várod, hogy ezek a dolgok, amikor te hozzád vannak rendelve elérjenek. "A gyors lábú félreléphet". Ez a legmegfelelőbb igerészlet, ehhez a témához és valóban így van. Hiába erőltetsz valamit, és szeretnéd minél hamarabb megkapni, könnyen eleshetsz a sietségben. Ne akarj a saját fejed után menni. Légy türelemmel, és Isten oda fogja neked adni azt.---
"Bízd az Úrra dolgaid, és teljesülnek szándékaid"

Ne akarj a saját fejed után menni, és türelmetlenül továbblépni, amikor nincs itt az ideje. Isten neked eltervezett valamit, ennek megfelelően visz az életedben, ennek megfelelően rendezi a dolgokat, de bízd rá, mert mindenben a legjobbat akarja. Ne hamarkodj el semmit, ha valamit Isten neked akar, azt oda is fogja adni, megfogja cselekedni az életedben, és arról biztosan tudni fogsz!

Ámen!

Bejegyzés szerkesztés alatt....

Álom...

Mindenki, amikor ezt a szót hallja általában két részre bontja, vagy éppen a legutolsó álma villan fel, amire emlékszik. Nos én nekem hirtelen, és ez inkább az elmúlt napok/hetek miatt inkább az ötlik fel, hogy mint hívő ember Isten által küldött képek voltak, avagy a saját vágyaim tükröződtek e vissza. A Biblia azt írja, hogy álmokban, amiket Isten ajándékoz, inkább a vének bővelkednek, persze előfordulhat, hogy a fiatalokkal is ily módon szeretne közölni valamit Isten. Azonban az álmok az éppen aktuális vágyak, vagy a közelmúltba sokat gondolt cselekmények tárhelyei is lehetnek.

---Jelen helyzetben én magam sem tudom, hogy melyik valósult meg nálam. Mivel vén nem vagyok, és ezzel párhuzamban az álmom olyan dologról szólt, ami a közelmúltban bennem igen keményen ég, így nagy hezitálásban voltam. Azonban a közelmúltban történt események, és az e köré halmozódó igék, és az álmokat megelőző esti imáim ellent mondanak a vágyak tárhelyeként számon tartott álomnak. Még mindig nem tudom, hogy az álmom Isten által a kérdésemre megerősítő válasz volt, vagy tényleg csak a bennem uralkodó vágyak/gondolatok tükrözték vissza azt a képet, amit legbelül szeretnék. Nos a kérdésre a választ egy bölcsebb testvértől fogom megkapni, azonban megengedném magamnak, hogy megítéljem melyik is zajlott le bennem. Megítélésem szerint, a helyzetek és több emberrel folytatott beszélgetések egybevágása az álmaimmal, illetve a majd 2 hete tartó folytonos érzésnek köszönhetően, ami szintén egybevág az álmommal, arra merek következtetni, hogy Isten így közölte velem, hogy lépjem meg azt ami már egy ideje bennem van és imádkozzak valakiért. Eddig többször is kértem Istent adjon jelet, és minden jelet eddig elvetettem, mert nem tudtam megítélni biztos, hogy Istentől van-e?! És talán, Isten így próbált egy erőteljesebb hozzám sokkal közelebbi dologgal megfogni a téren, hogy tőle van és uccu neki. De még mindig ott az a talán, és éppen ezért, mivel nem érzem magamat elég bölcsnek ezen dolog megítélésére, és nem akarok komplikációkat rábízom egy idősebb és bölcsebb testvérre a megítélést. Ha ő azt mondja Istentől van, akkor megteszem, ha azt mondja nem akkor pontot teszek a végére.---

Egy álmot az én szemszögemből nehéz értelmezni. Egy világi embernek az álom és rémálom közötti gondolatmenet ugrik be először, de jobban megközelítve a dolgot, azoknak az életében akik megismerték Istent, ez egy kicsit több annál és sokkal veszélyesebb is, mint azt elsőnek gondolnánk. Nem véletlen, hogy Isten a véneket szórja meg álomképekben megejtett válaszokkal, mert ők már elég bölcsek ahhoz, hogy elkülönítsék a saját vágyaikat Isten szavaitól és biztosan megtudják ítélni, hogy az álom mire is szolgált.

Áldás!

Megszabadulás

Ez egy állapot, egy érzés, és egy kiváltság egyben. Amikor bennem ma ez a dolog körvonalazódott, akkor jöttem rá, hogy nem tudom igazán leírni. Talán a legpontosabb megfogalmazás, hogy belül érzed a komplett változást és a változással érzed, hogy nem kell ami eddig kellett.

Ez a státusz szinte mindig frissül, de mégis van egy pont az ember életében, amikor eldobja a régi életét és egy új szívvel új életet kezd és ezzel párhuzamban minden régi dolgát a kukába dobja. Az ember véleményem szerint csak Jézus Krisztus által tud megszabadulni. Persze ez is lehet relatív sok ember nézetében, de én úgy gondolom, hogy az Ördög által kínált pillanatnyi és időszakos örömök nem megszabadulások csupán felszabadulások... A megszabadulás egy végleges státusz nem visszavonható, hanem egy életen át tartó állapotváltozás. Ma egy sráccal beszélgettem, aki a gyüli alkalom után azt mondta nekem, hogy ő most megszabadult. Szerintem egy hívő ember, akkor szabadul meg amikor valójában megismeri Istent és új szívet kap. Velem is megtörtént...Teljesen megszabadultam Jézus által...Letettem a régi életem a bűneim, mindennap leteszem a bűneim és ez által megszabadultam. Nem kívánom a régi életem egyetlen pontját sem, nem kívánok visszamenekülni egyetlen részére sem, és igyekszem a engem körbevevő embereket óvni attól az élettől amit éltem, mert az nem élet volt, hanem út a halálba!

---Nos összegezve a megszabadulás egy állapotváltás, amit nem a facebookon fogsz megosztani, hanem magadban és magadról másoknak a cselekedeteid és szavaid által. Megszabaduláskor leteszed a régi életed, elkezdesz egy újat, és ez kitart az Örök Életben. Jézus Krisztus által történik ergo az Istentől van. Ha nem tart ki fizikai életedben, akkor az nem Istentől van és nem szabadultál meg.---

A legfőbb kérdés mindig csak ez: Akarsz új életet ami jobb? Szabadulj meg Jézus Krisztusban add át az életed az egyetlen élő Királynak és az ő tanításaival Örök Életed lesz!

Dobd le a láncaid! Isten a szabadságot adja neked, a békességet;)

Huh...Szombat volt és meglepően tartalmas az utóbbi hetekhez képest :)

A délelőttöm itthon telt, egy laza 11 órás kelés után, egy kis pihi, majd délután 2 től megindult a nap! A TIFI dicsőítő csapata bevonta a fiatalokat a zenélésbe, és megtanítottak dobolni, gitározni, szintizni de ami a legfontosabb megtanítottak dicsőíteni. Az alkalom zseniális volt, én a dobot választottam, de hamar rájöttem, hogy túlságosan kezdő vagyok így inkább nem hátráltattam a haladókat. A tanulás után pedig jöhetett a próba! Egy bizonyos dalt tanultak meg a hangszeren játszók, és így dicsőítettük Istent. Az alkalom végére annyira betöltött a Szent Szellem, hogy rengeteg dologért imádkoztam és adtam hálát, egyszerűen szívből jövő dalként kezdtem el imádkozni.

Este, Isten ismét megmutatta az elhívásom. Szomszédom lányával beszélgettem először a London adta lehetőségekről, majd a téma átfordult a vallásra. Egy nagyon jó kis beszélgetés volt, kegyetlenül élveztük és azt kell mondjam a Szent Szellem betöltött és szinte beszélt helyettem. A témák amik fel lettek hozva kegyetlen kemény terepnek bizonyultak, de nem tántorodtam meg hála Istennek, és egy jó beszélgetés végén, bízom benne, hogy magvakat tudtam elültetni, aminek később gyümölcse lesz.
Úgy érzem Isten általam most kereste ezt az illetőt és bízom benne, hogy az örök élet lehetőségét teljes mértékben felkínáltam neki.

Ámen!
 

Ítélet...

Negatív, sokszor téves kijelentés másról és mindezek mellett felelőtlen is. A mai nap Tifi alkalmon megtanultam, hogy sokszor úgy ítélkezünk más felett, hogy észre sem vesszük és közben egy hatalmas bűnt követünk el.

---Nekem az alkalom kegyetlen jó volt, mert rájöttem, hogy a testvéremmel kapcsolatban kegyetlen módon ítélkezem. Isten most is tanított, és ez alapjaiban változtatta meg a hozzáállásom a dolgokhoz. Minden ember bűnös, és ami a legfontosabb, hogy bűn és bűn között nincs különbség. Nem ítélkezhetek más felett, mikor én is bűnös vagyok. Az egyetlen ember aki ítélkezhetne az Jézus Krisztus, de Jézus is azt mondja én nem ítéllek el, inkább menj és élj tovább bűnök nélkül. Így fogom nézni ezentúl az ilyen dolgokat, és nem szeretnék ítélkező lenni senki felett sem, mert én is bűnös vagyok...Nincs jogom megítélni mást!!!---

Így járjon el mindenki a mindennapjaiban az emberekkel, legyen az hívő vagy nem hívő, mindenki felé szeretettel kell közeledni. A szeretet a legfontosabb, és mindenkiben meg kéne hogy legyen, de ahhoz ezt az alapvető majdnem mindennapos dolgot le kell vetkőzni magunkról. Ne ítélj külső alapján, vagy beszéd alapján sőt cselekedet alapján se! Ne ítélj sehogy sem, mert nincs jogod más felett ítélkezni. Azt akard inkább, hogy Isten ítélkezzen feletted Jézus nevében, hogy benned mi a hiba és miben kell fejlődni.

Áldás!

Valamiben felnőni, és azt elfelejteni a legnehezebb...

Mindennapjaimban a legjobban ez bukik ki, hogy nem keresztény közegben nőttem fel, de mégis megtaláltam Istent, és az ő tanításaiban szeretnék tovább élni.
Legnyomósabb terület pont a család e téren, és nem kis összerezzenések vannak nálunk pont emiatt. Két teljesen más nézet megütközik és nehéz rávilágítani az igazságra.

---A legrosszabb, hogy én teljesen más nézeteket vallok, mint eddig és ezt a családom bizonyos tagjai felróják nekem a múltbéli eseményekkel, és ez a legbántóbb dolog. Nem szégyenkezem a múltammal, mert megvallottam és letettem, de valahol letör, hogy mindig felhozzák, hogy bezzeg te is ilyen voltál te is ezt csináltad, na majd meglátjuk stb...
Testvéremen is sokszor összeakad a család és kegyetlenül megbontja a család összetartását. Hozzáállása a dolgokhoz nem az igazi, és szeretnénk ezen változtatni, de a két oldala a családnak teljesen másképp csinálná. Én próbálom Istennel együtt megoldani a gondokat, de az Ördög a család egyik feléről kegyetlenül támad, méghozzá a múltban folytatott életem által vádol.---

Örülök, hogy olykor viszont azt látom, hogy az életvitelem és azok a dolgok amik Isten által történnek az életemben, a család számára is biztató és elkezdtek érdeklődni ez iránt. Idővel talán felnyílik a szemük, hogy az életük jobb is lehet, akárcsak nekem, mert Isten gondoskodása hatalmas és mindenben csak a jót adja mindenkinek, és a legjobb amit kaphatunk tőle, az Örök Élet!

Ámen!
 

Szégyen!?

Ez az érzés képes téged megfékezni a beszédben, cselekvésben... 2 olyan fontos erényedtől foszt meg, amely nem csak magadnak, de mások számára akár az életet jelentheti. Nos a mai napom kellemes lazulás után, hirtelen erre a témára hangolódott rá a HCS (Házi Csoport) alkalmon. Nekem hatalmas szellemi fejlődés volt ez a gondolatmenet, hogy mikor is érezhetem magam kellemetlenül, mikor is szégyenlem én azt, aki vagyok, amit tettem, vagy valaki miatt.

A bűnbeesés óta minden ember fél Istentől, és megpróbál elbújni és az Ördög ezt használja, ki még azon embereknél is akik megismerték Istent, hiszen ez benned lakozik, hogy félsz Istentől. Az Ördög a szégyenérzettel szab gátat, Isten országának hirdetése ellen, és a szégyenérzettel vádol téged a bűneidért, amiket elkövettél. Bizony testvérem, erre csak annyit mondok, hogy valld meg a bűneid őszintén és jusson el odáig a tudatod, hogy Isten a fiát Jézus Krisztust küldte érted meghalni, a bűneidért és ez az oka annak, hogy nincs miért szégyenkezned, ha letudod rakni a bűneid, akkor azok után többé nem kell szégyenkezned.

Mindenkinek lerajzolom a képet, amit a Zakariás 3:1 tökéletesen leír.
Középen ott az ember, Az embernek jobbján ott a Sátán, és előtte az Úr! Az Úr keresi az embert, de sokszor az ember engedve a Sátán szégyenérzetének, elrejtőzik Isten elől, pedig Isten keresi az embert és az Ördög vádolja, de igen sokszor egyszerűbb elrejtőzik, mint szembekerülni az igazsággal...

Példabeszédek könyve 16:25
"Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet"

---Igen sok keresztény embernél is itt kezdődik a gond...Szégyenérzetet vált ki az Ördög benne, és inkább továbblép és nem beszél Istenről az adott személynek...Pedig Isten általad keresi a többi embert...Te rajtad keresztül akar más embert elérni, de te a könnyebb utat választod, elrejtőzöl Isten elől....---

Ez a gondolatmenet futott át az agyamon, és bízom benne, hogy sokatoknak építő jellegű lesz, és sikerül levetkőznie a szégyenérzetét a bűnök letételével és Jézus megvallásával!

Ámen!
 

Társaság!!

Számomra az egyik legfontosabb közeg az életemben az a társaság amelyet a Kármel gyülekezet tagjai alkotnak.

Egy napos bár kicsit szeles nap első része, felkelés után rendrakással nyitott, majd átcsapott baráti találkozóba és végül is kegyetlen jó gyülis Alfa alkalmon zárult. Nos még pár nappal ezelőtt imára adtam a számat, hogy Isten segítse meg a kapcsolatteremtésemet idegenekkel, és ismertekkel egyaránt. Azt kell mondjam Isten megint megmutatta magát az életemben, hiszen ezen az alkalmon is több olyan felnőttel sikerült kommunikálnom, akivel eddig nem és kifejezetten jó kis beszélgetések voltak.

Az alkalmon nagyon sokat épültem és fejlődtem, felkészültségem pár alapfogalommal meg is alapozódott, és hasznos része lesz az elhívásomnak:)

---Tulajdonképpen újra és újra ráeszmélek, hogy a bűn amellyel megszülettem és mindennap megbirkózom, Jézus megváltásával, és a saját magunk által tanusított megbánással nem szabhat gátat Isten és köztem, de ugyanakkor folyamatosan vibrál bennem az a tény, hogy nekem mindennap meg kell térnem. Hogy idézzek egy Alfást: "A megtérés mindennapos, és folyamatos az ember életében". Jézus meghalt a bűneimért...Megváltott, és én nekem ezt mindennap meg kell köszönnöm, mert ezzel lehetőséget adott arra, hogy élhessek.---

Áldásos nap volt! És Isten ismét tanított!

Megtérésemmel Új Szívet kaptam...Új életet!
Te is akarod? Rajtad áll:)





Ámen!
 

Érezted már valaha, hogy meghoztál fél perc alatt egy döntést, és nem a döntés volt nehéz, hanem az elkövetkezendő időszak?...

Igen az ember életében igen sűrűn felötlenek ezek a problémák, és nagyon nehéz ezen átlépni, de pont ettől szép ez a dolog. Isten így van jelen a te életedben. Nagyon könnyen tudsz magadnak radikális döntéseket hozni, de kivárni azt amíg Isten cselekszik az életedben, az a legnehezebb.

Egy nap elhatározod, hogy beengeded Istent a munka területedre, de utána jön egy kőkemény 2 hónap munka nélkül, és te azt mondod, Isten nincs is...És itt hibázik mindenki! Nem engedted be őszintén, mert csak a gondolataid és a szavak mutatták meg hited, de nem erősítetted azt cselekedeteiddel, és feladtad a várakozásban. Az életben sok nagyon kemény terep van, amely próba elé állítja az embereket, de itt mutatkozik meg a hívők és nem hívők közti hatalmas életviteli különbség...A hívő, aki megtapasztalta Istent és tudja hogy várni kell, az megkapja Istentől a gondoskodást és a lehető legjobbat fogja kapni az Úrtól. Aki nem hívő, az nekivág egyedül, hiszen úgy érzi nem tud várni, és egyenesen a késekbe fut bele...Sokszor egy hívő ember is elgondolkozik azon, hogy de jó lenne végre egy pár akiről gondoskodhatok, egy jó munka amiből megélhetek, de Istennek az első, hogy a hited legyen rendíthetetlen. Ha elérted azt, hogy mindent eldobva hiszel Istenben, akkor fogja neked megadni ezeket, és akkor lesz gyönyörű életed.

Életed javára a várakozás a jellemző, és ez minden embernél így volt, van és lesz is. DE! Lesz egy pont amikor a várakozásokat felváltja a gondoskodás az áldás, amit Istentől kapsz, és az amúgy is rendíthetetlen hited gyémántként fog megállni, mikor mindent megkapsz az Úrtól. A te döntésed merre tovább:)

---Győzd kivárni az időt, amikor Istent azt mondja, hogy most lettél hit ügyileg érett arra, hogy ne tudjon egy nő/férfi, a pénz, vagy egy barát elválasztani tőle, hanem ezekkel a dolgokkal együtt is folytasd hívő életed. Isten azt akarja, hogy ha párkapcsolatot ad neked, akkor is Ő legyen a legfontosabb az életedben, ne pedig a párod. Mert minden Istentől van és mindent Isten áldd meg.---

Áldás!

Példabeszédek könyve 16:3

"Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid"

Inkább szellemi, mint fizikai sportnak mondanám a snookert. Igaz néha több fizikai tényező hat rá, mint szellemi gondolat.

Ennek ellenére azt mondom Isten elintézte, hogy a kevés gondolat is magasan kiemelkedő legyen...:) Mai napom csúcspontja ugyanis ez volt?!

Snooker:

Sok piros golyó után színes golyók, de mi van akkor, ha a fehér golyó sűrűbben esik le mint a többi? :D Akkor az egy oltári nagy szívás általában valakinek...De nekem Isten adta "szerencse". ----> Mielőtt elmentem volna, lezavartam egy gyors imát, hogy legyen áldott és jó hangulatú a játék és emellett legyen velem a Szent Szellem...:) Így is lett:

---Kegyetlen gyenge játékot nyújtva nyertem 3-0 ra keresztapám ellen, akinek viszont olyan gyönyörű lökései voltak, hogy csak lestem. Ennek oka a következő: Imám meghallgatásra talált és a Szent Szellem vezetett így a legjobban elszúrt lövésekből is a legjobban keveredtem ki, illetve keresztapám lökései után igen sűrűn landolt a fehér golyó lyukban. Már-már vicces volt a történet, de erre az utolsó lökésem tette rá a pontot, amikor a golyó a lyuk mellé csapódott volna de elkezdett a lyuk felé húzni. Keresztapám nem hitt a szemének. Ott állt, hogy ez mi volt, és ez az egy golyó kellett a győzelmemhez.---

Sokak számára, talán úgy tűnhet, hogy szerencse volt vagy hibás volt az asztal, és ezzel párhuzamban keresztapám nem figyelt eléggé a fehér golyó vezetésére, de ez mind Isten műve volt. Az, hogy imádkoztam és egy nagyon gyenge játékkal is sikerült fölé kerekednem egy igen jól játszó személynek, ráadásul ilyen abszurd dolgokkal, ezt mind Isten dicsősége.

Amit csak rábízol Istenre az életedben azt megáldja, és a legrosszabb helyzetekből is a legjobbat hozza ki számodra.

Áldás! Ámen!