"Meggyőződésem, hogy valójában boldognak kellene lennünk, hiszen annyi csodálatos dolog van a világon: fák, madarak, virágok, emberi arcok. Nincs köztük két egyforma, ráadásul mindegyik szüntelenül változik. Hogy is unatkozhatnánk? Nem volt még két egyforma naplemente a világon. Vagy nézzük meg társaink arcát: mind különböző. Mindenkinek megvan a maga szépsége."

Azta!
Ma szembesültem azzal, hogy keresztény és keresztény között is lehet eget rengető különbség. Elég zavart voltam egy ideig, amikor két bölcsebb testvér véleményét kértem ki és teljesen, más szemszögből és totál a két végletből kaptam rávilágítást a dologra. Az egyik a tanítás elemeit, szinte vizsgaelemekként adta tudtomra, a másik pedig lazábban, más megvilágításba helyezte ugyanazt. Az első után a másodikat nagyon megkérdőjeleztem, hogy valóban a tanításokban él e... Nagyon zavart voltam, majd összeállt a kép. Egyik hasonló korú ám bölcsebb srác egy piszok egyszerű képpel fejezte ki ezt a dolgot.

---Isten felé vezet egy út. Ez az út keskeny, és nem átlagos, nehéz rajta járni. De az úton való haladásnak is annak ellenére, hogy keskeny rengeteg módja van. Van, aki középen, van aki a két szélén, van aki ezek közt járja meg ezt az utat, egy a lényeg, hogy az úton maradjon! Ez az út, teljesen mindegy, hogy melyik részén tapossuk Istenhez vezet, és itt a lényeg. Te is és más is teljesen másképp fogja megtapasztalni a dolgokat, és a tanításokat követve is kialakul egy saját szemlélet, saját látásmód. A lényeg, hogy ebben a látásmódban is a tanítás alapkövei lesznek, csak másképp lesz felépítve. A kivitelezés lesz más. Persze lehet követni más személyt is, ha azt véled megfelelőnek, de lesz egy saját meglátásod, hogy az Út melyik részén akarsz haladni. A lényeg, hogy az úton maradj!---

Eddig erőteljesen támaszkodtam az idősebb testvérekre, és ő rájuk akartam mintázni az életem, azonban rájöttem, hogy ők megmutatták nekem az utat, ami Istenhez vezet, és előttem járva mutatják végig és tartanak az úton, de az hogy mögöttük, én az útnak melyik részén teszem meg a távot az a saját meglátásomon múlik. Nagyon hasznos volt nekem erre rájönnöm, hogy a tanítások szoros értelmezése, vagy lazább értelmezése teljesen független azok betartásától. "Teljesen mindegy, hogy meghajolva engeded magad elé a hölgyeket az ajtóban, vagy csak magad előtt intesz a kezeddel, avagy minden mozdulat nélkül várod meg míg elhaladnak, a lényeg hogy előre engedted őket"

Áldás!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.